Hypotrükkök, amik megváltoztathatják a kezelésed

Hypoglycemia az alacsony vércukorszint. Hypoglicaemia minden, ami 3,8-3,9 mmol/l alatt van.

De kevesen tudjátok, hogy létezik relatív hypo is, ami 4-5 mmol/l/óra vagy ennél nagyobb mértékű zuhanást jelent. Hiába történik ez akár konkrétan magas tartományban. A relatív hypo ugyanúgy ki tud váltani Somogyi-effektust, mint egy valódi. Emiatt kell vigyázni a bázis és bóluskorrigálással egyaránt pumpák esetén, és a sokegységes bóluskorrekciókkal pen esetén. Nem az a célja a korrekciónak, hogy 30 perc múlva tartományban légy ugyanis. Relatív hypora is ehetsz pár falatot, magas tartományban is, hogy lassítsd a zuhanást.

Arról nem is beszélve, mikor hatalmas korrekciókat adunk be (így többesszámban, mert 20 év alatt minden hibát elkövettem már, úgy ötször átlagban), amikkel aztán brutál hypoba verjük magunkat, amit Somogyi követ, amit lekorrekciózunk, és kész az ördögi kör. Ez penesek, és szenzort nem viselő betegek esetén orvos általi állítás alatt is simán megtörténik, és ilyenkor csodálkozunk, hogy: “egyre több bázist adok és egyre magasabb a cukrom”. Ebben az esetben mindig eszetekbe kell, hogy jusson a rejtett hypo. Amúgy a valódi is, mert ezzel is mindig meglepetést tudok okozni a tőlem segítséget kérőknek.

Nézd!

"Bár alapvetésnek tűnik, de kevesen tudják így, kerek-perec, hogy a diabétesz menedzsment egyik fő célja a hypo kerülés."

Ez bizony a gyakori hypok kognitív funkciókra gyakorolt negatív hatásai mellett, a Somogyi-effektus miatt van. Valamint a gyakori hypo instant és akutan csökkenti a hypoérzetet, ami miatt nő az ájulásos hypok veszélye.

A Somogyi-effektus egy minden hypot követő főleg hormonok és hormontermészetű anyagok által vezérelt, amúgy néha életmentő mechanizmus (emiatt nem halunk meg átaludt éjszakai hypokban). Hormonális hatásra a májunk glikogént bont, és glükózt nyom a vérbe. Megint kevéssé ismert tény, hogy ez a folyamat maximum 72 óráig tart, tehát simán el tudja rontani a beállításod, és néha igen nehezen lekorrekciózható. 

Manapság a Somogyi-effektus léte vitatott, de valójában minden tudományos állásfoglalás elolvasása után is arra hajlok, hogy a mértéke függ a hypo alacsonyságától, attól,hogy meddig tartott, és attól, hogy milyen ütemben történt a zuhanás, valamint attól, hogy mennyire vagy inzulinérzékeny, és mint mindennek diabban, biztosan van egyéb egyéni faktora is. Normál inzulinérzékenységgel már előfordulhat benned annyi keringő többlet, (ami nem teljesen fedi egymást az aktív inzulinnal), ami elfedheti ezeket a Somogyikat például.

Ugyanakkor az is valid, hogy bár kevesebb szénhidrát bevitele után hosszabb ideig állnak fenn a hypotünetek, nem kellene a fél hűtőt felzabálni farkaséhségünk ellenére egy-egy hypo alkalmával. A szükséges elfogyasztott ch mennyisége egyéni, ahogy a gyorsan és lassan felszívódó szükséglet aránya is, azonban nagy nehezen ki lehet kísérletezni egy mennyiséget, ami pluszban nem repíti égig a vércukorszintet, és a hypotüneteket is elfogadható tempóban enyhíti.

Szóval beállítás esetén, ha van látható Somogyi, akkor arra nem alapozunk semmilyen inzulinmennyiséget. A beállításokat pedig hypomentes periódusokban kell és lehet tökéletesre vinni.

Mindent egybevetve, ha Somogyizol,finoman korrigálj, és ne állíts sem bázist (kivéve ha a rengeteg hypo miatt sebtiben vissza kell venni), sem ch-inzulin arányt.

Idén fokozottan szeretnék a hypokkal, azok menedzsmentre gyakorolt hatásával, és amúgy a hypo tudatossággal foglalkozni, remélem hasznosnak találjátok majd! :)