Ketoacidózis

Nekem az jutna eszembe, hogy olyan, mint egy varázsige a Harry Potterből.  Ráguglizok, hogy megnézzem a halandó ember vajon mit talál.

A teljesség igénye nélkül: „Kómához vezethet a cukorbaj.” , „rettegett szövődmény”, „krízisállapot”. Bezárom a keresést.  Nem kell betojni.

Mi a ketoacidózis?

Először is mi az a keton?

Olyan anyag, amit a szervezet természetes körülmények közt is előállíthat. Főleg hosszantartó éhezés során alakulnak ki keton anyagok, és például az idegszövetek a glükóz alternatívájaként fel tudják használni. Ha kézzel foghatóvá akarom tenni, akkor például az aceton ilyen. Ezt tutira ismeritek.

Mi az az acidózis?

A vér pH-ja normálisan közel semleges, kicsit lúgos. A pH csökkenését, laikusoknak megfogalmazhatnánk úgy, hogy elsavasodik a vér. Egy ideig a szervezet próbálja kompenzálni ezt a folyamatot, de semmi sem végtelen, és ekkor a savas pH felé dől a mérleg.

Hogy alakulhat ki ketoacidózis?

Ketontestek folyamatosan képződnek kis mértékben a szervezetben. Forrásuk a zsír anyagcsere. A lebontásukhoz rendezett szénhidrát anyagcsere, és megfelelő inzulinmennyiség kell a szervezetben. Nagyon egyszerűen arról van szó, hogy ha nincs elég glükóz (éhezés), vagy van, de nem tud bejutni a sejtekbe (inzulinhiány), akkor a testünk más úton próbál számára hasznos tápanyaghoz jutni.

Ha ezek a folyamatok nagymértékűek, tehát sok ketontestet termel a test, akkor ezek a savas mivoltukkal megbontják a sav-bázis egyensúlyt.  Ezeknek a savas természetű anyagoknak a túlsúlyba kerülése terheli a keringést, illetve extra légzési munkát tesz  szükségessé, mert bonyolult mechanizmusokon keresztül a szervezet a légzéssel tud/próbál kompenzálni.

Tünetei:

• szapora szívverés, 
• alacsony vérnyomás,
• mély ki-és belégzések, 
• zavart tudatállapot, 
• hasi fájdalom, 
• acetonos lehelet, 
• hányás, 
• kiszáradás, 
• kísérheti durva hypoglicaemia

TÉVHIT, hogy csak 1-es típusban fordul elő.

TÉVHIT, hogy ez csak magas cukornál történhet meg. Az éhezés önmagában is elegendő hozzá.

Ismét TÉVHIT, hogy az inzulin „lebontja” a cukrot, mert fenéket. Segít bejutnia, más anyagokkal együtt a sejtekbe. Ezért mondjuk, hogyha magas a cukor, akkor „éheznek” a sejtek.

Na de, vissza a ketoacidózishoz!

Ez a bűvös szó az oka annak, hogy veszélyesek ránk a hányós vírusok, és a hatalmas belefeledkezős túrák, és síelések, amikor elfelejthetünk enni, illetve a még diagnosztizálatlan 1-es típusú cukorbetegség a gyerkőcökre. És éppen ezért fontos, leszokni arról, hogy magas cukorra egyáltalán nem eszünk, és nem is adunk extra inzulint, vagy nem eszünk, és adunk inzulint, hiszen ez nagyban növeli a ketózis és egy brutál hypo esélyét.

Ha hányásig fajul a helyzet, teendőnk a cukros víz itatása. Amennyiben ez benn marad, akkor inzulint kell adni hozzá, mivel ketoacidózis CSAK e kettő kombinációjával oldható meg. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, mérjük fel képességeinket helyesen, annak tudatában, hogy a helyzet akár életveszélyessé is fajulhat, és juttassuk kórházba a delikvenst azonnal. Főleg, mert a ketoacidózissal esetlegesen járó durva hypoglicaemia önmagában is kómás állapothoz vezethet.

Mivel a ketontestek kimutathatók a vizeletben, érdemes lehet ketontesztcsíkot tartani otthon. Habár a játékszabályok betartásával megelőzhető a kisiklás, és ha valóban baj van, azt jelezni fogják a tünetek.

Nem érdemes viszont korunk hóbortjait követve, és nagy dolgokban reménykedve ketogén diétát tartani, mivel főleg egyes típusban ez kifejezetten veszélyes lehet.

Mivel jártam a diabéteszes fiatal felnőttség sötét oldalán, így tökre hitelesen tudom mondani, hogy fontos lenne, hogy felismerjétek a tüneteket. Például az én első, és sajnos nem utolsó ketoacidózisom, úgy végződött, hogy mentősöknek lövése sem volt, az ügyeletes orvos pedig azt mondta elrontottam a pocim, és hazaküldött.

Nem gondolom feltétlen mód, hogy ez az ő hibájuk volt, és nem is tisztem ezt megítélni. Viszont sokszor hallani arról, hogy a frissen diagnosztizált gyerek esetén is csak az ideálisnál jóval később jönnek rá a tünetek okára. Egy szó, mint száz, legyünk résen!

Végezetül egy kis olvasnivaló:
Egy kis olvasnivaló:
http://szurikataalapitvany.hu/ketozis-a-nehezen-felismerheto/

Forrás:

http://semmelweis.hu/aneszteziologia/files/2013/12/dr.hermann_diabeteszes_krizis.pdf

Dr. Winkler Gábor, Dr. Baranyi Éva: A cukorbetegség egészségkárosító hatásai

Plusz egy dolog, amit ellenőrizhetsz, ha valami okból nem akar beállni a cukrod

Mindenféle diabéteszesek léteznek a világon, többek közt instabil anyagcseréjűek is. Bár a leírt publikáció akár mindannyiunk életére hatással lehet, de az övékre aztán teljesen biztosan.

Mit értek én instabil anyagcsere helyzeten?

Sajna imádok csoportosítani, ami nem mindig jó, de néha kifejezetten hasznos. Ennek megfelelően a fejemben a diabosok két csoportját tudom megkülönböztetni: a stabil anyagcseréjű és az egyáltalán nem stabil anyagcseréjű embereket.

Nem stabil anyagcserén érthetjük az extrém inzulin érzékenységet, és a változó inzulinigényt. (Itt most nem a frontoknak, stressznek, sportnak megfelelő változásra gondolok, hanem arra, amikor minden külső tényező nélkül egyik napról a másikra másfélszeresére nő az inzulin igényed, avagy felére csökken.)

2017 végén látott napvilágot egy tanulmány egy amerikai és egy német kutató tollából, mely összességében arról szól, hogy az amerikai patikákban kapható inzulin ampullák és tollak, valós inzulin koncentrációja messze az elvárható alatt van.

Szeretném leszögezni, hogy ez nem egy összeesküvés elmélet. Ha az lenne, én vetném ki magam leghamarabb az ablakon. Pusztán arról van szó, hogy a legnagyobb forgalmazók ampullái közül 18 darab 1 ml űrtartalmút tesztelve, az Amerikában elvárt 95%-os funkcionáló inzulin tartalom helyett, az ampullák 13,9 %-tól 94,2 %-ig teljesítettek.

Mivel az inzulint gyártó cégeket nagyon szigorú szabályok kötik, joggal feltételezhetjük, hogy nem a gyártás során található a probléma forrása, hanem a szállítás során, ami a sokkal kevéssé ellenőrzött folyamat.

Még várunk itt Európa közepén egy hasonló tanulmányra (az írok a tanulmány kiterjesztésén vannak), addig annyit azért megtehetünk, hogy amikor már mindent megtettünk a megfelelő értéktartományba kerülés érdekében, akkor még kipróbálunk egy másik patron, vagy inkább egy másik dobozból származó inzulint.

És most jön az összeesküvés elmélet:  egy nagyon picit, akár abba is belegondolhatunk, hogyha itthon mégis így állna a helyzet (ami felől kétségem sincs, mert már több doboz teljesen hatástalan inzulint is kaptam patikából) akkor az mennyiben magyarázná a szenzorok felkapottságát manapság. Hát, ezt a kérdést én nyitottan hagyom, és alább linkelem a cikk absztraktját.  Jó olvasást!

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/m/pubmed/29268624/#fft