Plusz egy dolog, amit ellenőrizhetsz, ha valami okból nem akar beállni a cukrod

Mindenféle diabéteszesek léteznek a világon, többek közt instabil anyagcseréjűek is. Bár a leírt publikáció akár mindannyiunk életére hatással lehet, de az övékre aztán teljesen biztosan.

Mit értek én instabil anyagcsere helyzeten?

Sajna imádok csoportosítani, ami nem mindig jó, de néha kifejezetten hasznos. Ennek megfelelően a fejemben a diabosok két csoportját tudom megkülönböztetni: a stabil anyagcseréjű és az egyáltalán nem stabil anyagcseréjű embereket.

Nem stabil anyagcserén érthetjük az extrém inzulin érzékenységet, és a változó inzulinigényt. (Itt most nem a frontoknak, stressznek, sportnak megfelelő változásra gondolok, hanem arra, amikor minden külső tényező nélkül egyik napról a másikra másfélszeresére nő az inzulin igényed, avagy felére csökken.)

2017 végén látott napvilágot egy tanulmány egy amerikai és egy német kutató tollából, mely összességében arról szól, hogy az amerikai patikákban kapható inzulin ampullák és tollak, valós inzulin koncentrációja messze az elvárható alatt van.

Szeretném leszögezni, hogy ez nem egy összeesküvés elmélet. Ha az lenne, én vetném ki magam leghamarabb az ablakon. Pusztán arról van szó, hogy a legnagyobb forgalmazók ampullái közül 18 darab 1 ml űrtartalmút tesztelve, az Amerikában elvárt 95%-os funkcionáló inzulin tartalom helyett, az ampullák 13,9 %-tól 94,2 %-ig teljesítettek.

Mivel az inzulint gyártó cégeket nagyon szigorú szabályok kötik, joggal feltételezhetjük, hogy nem a gyártás során található a probléma forrása, hanem a szállítás során, ami a sokkal kevéssé ellenőrzött folyamat.

Még várunk itt Európa közepén egy hasonló tanulmányra (az írok a tanulmány kiterjesztésén vannak), addig annyit azért megtehetünk, hogy amikor már mindent megtettünk a megfelelő értéktartományba kerülés érdekében, akkor még kipróbálunk egy másik patron, vagy inkább egy másik dobozból származó inzulint.

És most jön az összeesküvés elmélet:  egy nagyon picit, akár abba is belegondolhatunk, hogyha itthon mégis így állna a helyzet (ami felől kétségem sincs, mert már több doboz teljesen hatástalan inzulint is kaptam patikából) akkor az mennyiben magyarázná a szenzorok felkapottságát manapság. Hát, ezt a kérdést én nyitottan hagyom, és alább linkelem a cikk absztraktját.  Jó olvasást!

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/m/pubmed/29268624/#fft